2012. december 23., vasárnap

Pillanatok



Hány emlékezetes pillanatból áll egy év? Megszámlálhatatlan. Én mégis próbálkozom. Gyűjtögetek. Pillanatok, amiket magammal szeretnék vinni, bárhová is megyek. Pillanatok, melyeket szeretnénk, hogy az örökkévalóságig tartsanak...


Míg Hanna az igazak álmát alussza, addig mi sürgünk - forgunk. A lista hosszú. A pici földlabdás ezüstfenyő kint várakozik, a halászlé lassan kész. A nappali közepén építed a kék zsindelyes Lego házat, hogy szenteste már csak játszani kelljen vele. Nyújtom a bejgli tésztát, a mákos és diós töltelék épp hűl. Közben halk jazz szól és bennem előtörnek az elmúlt időszak pillanatai….

Mikor éjfélkor lélegzet visszatartva belopóztunk Hanna szobájába, hogy a csizmájába rejtsük a hőn áhított zseblámpát.   
Mikor Hanna hosszú percekig figyelte az ablakban, vajon merre járhat a Mikulás.
Mikor forrócsokit ittunk ketten és a szemüveged teljesen bepárásodott.
Mikor a Nyugati térre vittél és átadtam az önkéntes öreg néninek a cipősdobozt, aki mosolyogva ismeretlenül is boldog karácsonyt kívánt.


Mikor Hanna egy üzletben millió idegen ember előtt egymáshoz húzott minket minden erejével, hogy öleljük egymást és percekig így kellett maradnunk, mert ezt szerette volna.
Mikor Hannát megnevetteted és harsog az egész ház. 
Mikor mesét olvasol és elváltoztatod a hangod.
Mikor Hanna kérdez és Te mindig válaszolsz.
Mikor elkészül a Lego ház, éjfélkor a bejgli édes illata száll, és rám mosolyogsz.

 Pillanatok, melyeket szeretnénk, hogy az örökkévalóságig tartsanak... Ez most pont olyan.






Békés, Boldog Karácsonyt kívánunk Mindenkinek!







2 megjegyzés:

  1. Úgy legyen! :-)
    És még hogy te nem tudsz írni, Orsikám! Ne légy kishitű, ezt kívánom neked karácsonykor (is)

    VálaszTörlés