Bölcsődésből óvodás, óvodásból iskolás. De mikor? Menjen iskolába 6
évesen, vagy maradjon? Ha menjen, akkor hova? Ez az, amit minden szülő másképp
gondol. Mi is. J
Szeptemberben óvodát váltottunk.
Rugalmasak voltunk és felismertük, hogy Hannának jobb lenne két év után, ha
váltanánk és meg mertük lépni. Az új ovi szellemisége, hangulata, a pedagógusok
hozzáállása több mint fantasztikus. A szabályok, a szokások, az elvárások mellett
ott van a szabad, kötetlen játék és mindez két nyelven. Hanna ebben lubickolt
egész évben és rengeteget fejlődött nem csak nyelvileg.
Az éves ovi „termés”
Nagyon gyorsan szerzett
új barátokat. Volt egy-két kislány, akik hasonlóan erős egyéniségek, de hamar
lemeccselték és igazi diplomatákhoz méltóan kialakult a kölcsönös tisztelet,
eleinte kicsit messzebbről, a tanév vége felé már-már barátságba hajlott ez a
különös kapcsolat Hanna nagy örömére. Aki az ovi mellett délutánonként sakkra,
úszásra, heti 2x művészi tornára és lovagolni járt. (Sakkra és úszásra a tudtunkon
kívül iratkozott fel, könyörgött, hogy egyezzünk bele.)
A pizza sütős szülinapi buli
Hanna születésnapja után volt az
oviban egy megbeszélés, ahol elmondták az óvónők és az intézmény vezetője az iskola
felkészítő foglalkozások eredményeit, és javasolták Hannát a felvételire. Itt egy
intézményrendszer alatt van az óvoda, az általános iskola és a gimnázium,
amikről szintén szuper véleményeket hallottunk a szülőktől, a pedagógusoktól, de
a bekerülés az óriási túljelentkezés miatt felvételihez kötött. És ebben az
általános iskolában nagyobbrészt a 7 éves gyerekeket veszik fel. Sőt, a 9 éves
elsős sem ritka, aki más iskolából jelentkezik át, csak hogy ide járhasson.
Hanna új hobbija apukája örömére: drónt reptet
Aztán jött a március és a „mi legyen?”
kérdés. Menjen, vagy maradjon? Iskolaérett, ez nem kérdés. És ha igen, akkor
melyik iskolába? Budapesten elég nagy a választék, erre nem lehet panasz. A mi körzetes
iskolánk egy művészeti iskola, ahova felvételi nélkül felvesznek. Lehet zenét
tanulni, zongorázni, táncolni, rajzolni, ám azt hallottuk, hogy gyengécske,
utána mi lesz? A legtöbb két tannyelvű iskola spártai módszereket alkalmaz,
versenyistálló, ahol ha nincs kifaragva az összes ceruzád, „ülj le egyes!” És
nem hiszem, hogy a heti három szódolgozattól fogja megtanulni a nyelvet a
gyerek, amiből következő héten már semmire sem emlékszik, mert nem használja. Sok
esetben sorsolás útján kerülnek be a gyerekek, amit a szülők előtt tartanak. Szinte
magam előtt látom, ahogy a szülők ülnek a padban, ficeregnek, tördelik a
kezüket, miközben a szigorú tekintetű szemüveges igazgatónő belenyúl a papír fecnikkel
teli kalapba, amiben a nevek vannak. Hegyes karmai között serceg a papír, a
szülők meg várják, hogy kihúzzák a gyerekük nevét, mint a lottó sorsoláson… És
ott vannak az alternatív iskolák, pl. a waldorf, vagy a montessori, ami a mi
elveinkhez nem passzolnak, mert túl szabadak, és lassúak Hannához, aki már elég
szépen olvas és számol. És ott vannak még lehetőségként a nemzetközi iskolák,
amik biztos humánusabbak a magyar iskoláktól, de a havi díjuk megfizethetetlen
és a saját tanrendjük szerint haladnak.
Szóval itt kezdődik az igazi nagy
dilemma. Menni vagy maradni? És ha igen, akkor hova? Persze iskolát is lehet
váltani, ha látjuk, hogy a gyereknek nem jó. Aztán arra jutottunk, hogy
márciusban Hanna megpróbálja az iskolai felvételit, de csak egy helyre, ahova
az óvó nénik ajánlották, így maradnánk az intézmény rendszerén belül, az ovi eddig nagyon bevállt. Az iskoláról azt hallottuk, hogy az első év bemelegítés a
többire, mégis megtanulnak írni-olvasni, számolni két nyelven. Szinte láthatatlanul terhelik
egyre jobban a gyerekeket, akik szárnyalnak. Ahol projekt alapú az oktatás, és nem rekedt meg a ’90-es
években. Rengeteg délutáni elfoglaltság közül lehet választani a különböző
sportoktól kezdve, a grafikán és hangszeres zenetanuláson át a gospel kórusig.
Mikor behívott minket az iskola
igazgatónője a több mint 1 órás felvételi után és elmondta, Hanna egy remek
képességű gyerek, a kétnyelvű felvételin
a magyar részen kiemelkedő teljesítményt nyújtott, mégis azt kérik,
maradjon még egy évet az óvodában, és jöjjön vissza 7 évesen, akkor kicsit
elbizonytalanodtunk. Ebben az iskolában (is) óriásiak az elvárások az óvodások
felé, nem elég a szaggatott vonalon vezetni a ceruzát, az a vonal picit sem
remeghet meg. És valóban a több mint 500 gyerek közül valahogy ki kell
választani azt az 50-et, akit felvesznek. Aztán átértékeltük a tapasztaltakat.
Valójában nyertünk egy évet, amit sok játékkal, kötetlenebb napokkal, és azzal
tölthetünk meg, amivel Hanna csak szeretné. Járhat minden nap úszni, sakkra,
táncra, tornára, lovagolni. Még egy évig nem kell reggelenként rettegni, hogy
nem ér be az iskolába a kiszámíthatatlan dugók miatt. Akkor megyünk el pár
napra, amikor csak szeretnénk. Hanna meg érik, beérik, és jövő márciusban olyan
lesz, mint egy visszatartott versenyló a következő megmérettetésen. Ő is
megbékélt, az óvó nénik elmondták, mekkora szükségük van rá jövőre is. Ki
segítene annyit a kicsik körül, ha ő elmenne?
Úszás után
Visszatérve az iskolában való
megingásra, helyrebillent bennünk minden, mikor az egyik anyuka mesélte,
neki két fia iskolás. Az egyik ebbe a csoda iskolába jár, a másik egy hagyományos
általános iskolába, így van összehasonlítási alap. A hagyományos iskolában
télen minden osztály külön épít hóembert, a gyerekek más osztályok hóemberét
lerombolják. Frontális oktatás van, a gyerekek sokszor kirekesztőek a másokkal
szemben, akik más nemzetiségűek, más felekezetűek és ennek hangot is adnak. Míg a másik iskolában télen az egész iskola egy hóembert épít, közösen. A különböző
nemzetiségű gyerekek egy projekten dolgoznak, közös a cél.
Köszönöm, nincs több kérdésem.
*Az itt látható fotók 100%-a mobiltelefonnal készült és a szerző tulajdona (a szerk.)
Szia,mi is épp iskola választás előtt állunk. Ha nem titkos megtudnad irni a projekt orientált iskola nevét?
VálaszTörlésKoszi,
Rodica
Szia Rodica, bocsánat hogy csak most reagálok, de azt hittem elment korábban az üzenetem. Ha adsz nekem email címet, szívesen írok Neked.
VálaszTörlésÜdv,
Orsi
rodicaindia kukac yahoo pont com
VálaszTörlésKedves Orsi!Megírnád nekem is, melyik iskoláról van szó? Köszi, Olga
VálaszTörlésA címem: petrics_olga kukac yahoo.com
Kedves Orsi!
VálaszTörlésAz én lányom még óvodás és még marad is egy évet... Nagyon megtetszett az írásod, a gondolkodásmódod. Megírnád nekem is az óvodátok és választott iskolátok nevét. Szeretném elolvasni a honlapjukat, ped. programjukat. Szeretem az óvodánkat, (mi is váltottunk),de még így is sokszor elgondolkodom - tényleg elég jó? Az iskolaválasztás pedig már most terhet nyom a vállamra. Ahogy te is írod, sok a lehetőség, de sok a színvonalbeli különbség is...Nehéz, választás, nehéz döntés...
Köszönettel: Judit (mjudito@gmail.com)