Mire kiértünk a Hármashatár – hegyi repülőtérre,
persze hogy elkezdett esni az eső. Hanna elénekelte párszor a Süss fel napot, és láss csodát, az eső varázsütésre elállt. Mégsem a kocsiban fogjuk megenni a piknikre
szánt rántott csirkét a gyömbéres limonádéval. De most mégsem a
piknik és az eső volt a lényeg, hanem a sárkány és a királylány.
Gábor megmutatta a kezdeti fogásokat, onnantól Hanna átvette az irányítást. Ugrált és futkosott örömében. A sárkány meg csak repült és repült.
És ha néha a földön landolt, azt egyszerűen ráfogtuk a szélcsendre. Vagy arra, hogy Hanna az ebéd ideje alatt sem nagyon akarta elengedni a sárkány madzagot. Nehogy megszökjön.
Természet, csöpögő eső, hangyás pléd, és egy darabka nejlon madzaggal.
És nemcsak a sárkány szárnyal, de a mi lányunk is. A boldogságtól.
Fantasztikusak a képeid, gyönyörű a lánykád!
VálaszTörlés:)))
Köszi!!!! :))))
VálaszTörlés