Mindenki a tökéletesre vágyik. A tökéletes
karácsonyra. Hogy időben meglegyen az összes ajándék, a kacsacomb, a legszebb
fa. Aztán három napig mosolygó rokonok egymásnak adják a kilincset,
kanálcsörgés, csillagszóró, és közben szól az elmaradhatatlan Last christmas. Én
meg már szeptembertől tiltakozom. Hogy nem akarom. Pontosabban nem így…
Zsúfolásig
tele bevásárlóközpontok. A játékboltokat már rég kifosztották, csak pár hibás
játék várja, hogy valaki megsajnálja őket és magával vigye. A csomagküldő
szolgálatok autói ezerrel szelik az utakat, a szupermarketek polcain félig
kiszakadt, kifolyt cukor, a tojáslikőr rég hiánycikk, a halasnál reggel 8-kor
nincs hal, addigra az összes elkelt. Az utakon figyelmetlen sofőrök, a
boltokban az emberek egymást lökik. Hogy időben meglegyen a fa, a csillogó
csúcsdísz, a pulyka, ami úgyis kiszárad, a csomagolópapír, ami kidobásra vár, a
bejglibe a mák, és a tetejére a porcukor, ami elfedi, ha kiszakad. Mert úgyis
kiszakad, anélkül nincs bejgli.
De
látom, a karácsonyi készülődésnek is van szép oldala. Hanna egész évben
gyűjtögette a már nem használt játékokat rosszabb körülmények között élő
családoknak és láttam azt a mosolyt az arcán, mikor átadtuk a csomagot. Vagy mikor
Gábor büszkén mutatta a legszebb karácsonyi koszorút, amit ő készített, a barkácsdélutánon
az oviban. Vagy mikor hosszasan beszélgettünk a virágárussal a karácsonyról és
kezünkbe nyomott két gyönyörű kis csokrot, boldog karácsonyt kívánva és egy
fillért sem fogadott el... Az ünnep szép lassan belopódzik a lelkünkbe. És bár
a bejgli most is kiszakadt, de kit érdekel, az illata mennyei. A halászléhez
való halat talán most fogják ki. A kint várakozó ezüstfenyő bár picit ferde, de
nem is lehetne ettől szebb. És mikor megpillantom újra a gyerekek szemébe tükröződni a karácsonyfa fényeit...
Létezik-e
valóban tökéletes karácsony? Ezt mindenki maga dönti el. Én nem cserélnék
senkivel... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése